Utolsó kommentek

  • gatsy: remek kutya! Like-olom! A zenét is!:) (2012.03.12. 08:42) Géza
  • Whale001: @Péter Anna: Szia, tehát Te is sajnalod a kutyát? Landrover alkatreszeken élni.... Pfffff.... Én i... (2012.03.10. 21:15) Géza
  • Péter Anna: @Whale001: :DDDDDDDDDDD (2012.03.10. 20:53) Géza
  • Whale001: Legalább egy normális lény van a telken...... (2012.03.09. 20:01) Géza
  • Rocko-: @Tie: hot dog? :) (2012.03.09. 15:14) Géza
  • Utolsó 20

Tie szerint a világ

Friss topikok

  • gatsy: remek kutya! Like-olom! A zenét is!:) (2012.03.12. 08:42) Géza
  • Rocko-: @Vidrás Veca: csak nagy mosoly. :) (2012.02.03. 22:14) Favirág
  • streetsta: Csodás, csodás videó! Az az igazán szép, hogy hiába olvastam el előre, mi fog történni, így is vi... (2012.01.11. 22:42) Kellemes Karácsonyi Kalapálást!
  • ommm: Lagzis autó ez lesz?! :) (2012.01.11. 22:18) Még szívunk!
  • Rocko-: @biker_kolee: ááá, majd holnap, ez csak ilyen agytekervényt megbaszó szópetting volt. :D (2012.01.10. 12:14) Nagyon szeretnénk szívni!

Linkblog

Nagyon szeretnénk szívni!

2012.01.10. 07:00 | Tie | 2 komment

Címkék: autóbuzéria Land Rover Series III sixpot Rob Thomas

Utólag is elnézést kérünk kifogásokat keresünk a két hetes síri csend miatt. A karácsony óta eltelt idő szokatlan ámde felettébb izgalmas eseményeket hozott, volt lerohadó Citroen (nagy a baj, átugrott a vezérlés egy fogat, de annyira mégsem nagy, szóval poszt lesz abból is), rettentő vontatottsággal, ámde annál nagyobb elszántsággal kivitelezett asszonyrablás 50km/h átlagsebességet produkálva 500km-en, január elsejei steak-zabálás (igen, cipőtalpat süttettem...), és egy jó barátságban keletkezett súlyos törés, ami pusztán azért van, mert az ember bizonyos helyzetekben és szituációkban egyszerűen nem tud halk lenni. A Citroen hamarosan újra feltápászkodik, de most térjünk vissza a méltatlanul félbehagyott sohatos benzines Land Rover történetéhez, mert a vezetékkiszaggatós lószőr-eltávolítós vattafakk hétvége után meg is érkezett a várva várt gyújtáselosztó a sorhathoz.

A történet felidézéshez utazzunk vissza a arra a nyári napra, amikor kora délután, fényes napsütés közepette csengetett a postás (nincs is csengő!). Nyilas Misi pakkot kapott, fakkjeeee! Azonnal neki is estem a doboznak, amiből előbújt a gyönyörű, tiszta, friss ropogós alkatrész. Szárazra törölgetve, ahol kell, olajozva/zsírozva.

Lucas25D6.jpg

A történethez hozzátartozik, hogy az eredeti, összehegesztgetett gyújtáselosztót végső esetben rendbe lehetett volna hozni, a röpsúlyokról le tudtuk törni a hegesztéseket, megcsiszolgatva őket rendben is lettek volna, a tengely sem volt kopott, a megszakítónak sem volt baja, de pl. a két alaplapot nem lehetett volna megmenteni, és egy csomó oldhatatlan kötéssel rászerelt alkatrészt macerás cserélni - már amikor egyáltalán lehetséges. A röpsúlyok rugói ahány, annyifélék voltak, azt osztófedél is repedt, szóval sokkal egyszerűbb volt vadiúj komplett elosztót rendelni, főleg úgy, hogy létezik, és nagyjából 15 fonttal kerül többe, mintha megvennénk az összes alkatrészt hozzá. Ja, és természetesen a vákuumos szabályzó is halott volt, valami megszorult benne, és nem mozdult semerre. A legnagyobb problémát valójában a vákuumos szabályzó okozta, mert ezen az autón richtig a legritkább változatú osztófej volt - erre vonogatta a vállát a DistributorDoctor, hogy ő ilyet még nem is látott -, amihez necces lett volna rendelni külön vákuumot, mert tudtuk, inkább nem fog passzolni, mint igen. A komplett osztófejjel viszont jár vákuum is, és az tuti passzol. A karburátornak meg olyan mindegy, mi van a túlvégén a csőnek, a pillangószelepnél lévő vákuum pedig nem kérdez, nem követelőzik, csak szív, mint álmaid nője. (És lenyeli...)

A fentiek szellemében folytattuk, mint a Ladagyári munkásnők a díszítést, izlésessen, és a végén a kezünkben tartottuk a Szent Grált. Csak ezen volt egy műanyagkupak, 7 kis csöccsel rajta. Ha belegondolunk, a Szent Grál tényleg valami ilyesminek kell lennie... :)

Gyermekkorom óta van egyfajta késztetésem arra, hogy a dolgokat a használatbavétel előtt szétszedjem és összerakjam, mert látni akarom, mi van belül (és a legnagyobb mázlim ebben valójában az, hogy az esetek 99%-ában ezután a dolgok nemcsak hogy működnek is, de még csavar sem marad felhasználatlanul), így tettem az új osztófejjel is, egyből diribdarabjaira kaptam, miközben egymás után szolgáltam ki a vevőket. Már csak azért is, mert régi megszakítós osztófejjel még nem volt dolgom, a Ződ Szörnyé már hall jeladós elektronikus változat, karbis Range-em meg még nincs... Mindenhol szép friss üde alkatrészek voltak az pulton szerteszét, mindent megvizsgálgattam alaposan, finom illatú zsírból a mozgó részeknél épp annyi, amennyi kell. Simogatta a lelkemet a dolog, szeretem a tisztességes iparosmunkát, a magamfajta szerszám- és alkatrész-fetisisztának ez maga a mannától ragacsos mennyország. Aztán jött a pofon. Iszonyúan fájt, éktelen harag volt bennem, aztán megértés. Mindenki hibázhat, még én is szoktam időnként. A leszerelt vákuumos szabályzót a számba vettem, egy pillanatra átszellemülten, pillangószelep alatti vákuumnak képzeltem magamat, és beleszívtam.
Levegőt venni határozottan jó dolog, aki kicsi kis bölcsességgel is bír, belátja ezt, és gyakorolja is rendszeresen, de vannak olyan pillanatok, amikor annak tudnánk örülni, bár ne kapnánk levegőt. Amikor egy vákuumos előgyújtás-szabályzót tesztel az ember, nos az pl. egyike a kevés ilyen helyzetnek.

Igen, kedves olvasóink, mostanra nyilván rájöhettek, hogy itt szívás van, merthogy nincs szívás... szóval hogy úgy átszelel a vadiúj osztófejen a vadi új vákuumdob, mint a... huzat... ugye... basszameg.

Az első teendő bármilyen műszaki hiba észlelése esetén, mint azt jól tudja minden hivatásos, és hobbi-autószerelő, egy halk kurvanyád elmormogása, én is a megszokott gyakorlathoz tartottam magam.
Gyorsan írtam Colinnak, hogy tudassam vele a csodálatos hírt, és hogy feltegyem a súlyos kérdést, waszisztlósz, szóval most aztán mi lesz?
Villámgyors válaszában mindenek előtt elnézést kért, szánja bánja, nem ellenőrizte a beszállítótól érkezett vákuumdobot, és már veszi is le a polcról a másikat, csomagolja, és azonnal küldi is a cseredarabot, azt meg, ami az osztófejen van, és szar, egészen nyugodtan dobjam ki a kukába. Ingyen, bérmentve, postaköltségestül, mindenestül. A szentségit neki, ez korrekt le a kalappal!

Probléma letudva, felhívtam azon melegében Csabát (az öreg SIII büszke tulaja), hogy elújságoljam neki a híreket. Megvan, de szar. Ám ez nem kell, hogy kedvünket szegje, sőt, nagyjából elüzemel a motor vákuumos előgyújtás-szabályzás nélkül is, amúgy sem az a cél, hogy most azonnal felszaggassuk az aszfaltot. Egyelőre induljon be, lássuk, hogyan jár a motor, van-e benne egyáltalán bármennyi értékelhető erő, vagy teljesen rommá van kopva, és mehet a lomisoknak az egész vasárban. Röviden meg is egyeztünk, hogy a még az udvaron álló autót valahogy beküzdik a pajtába. Ezt végül is, mivel meg se bírták mozdítani emberi erővel, a közelben lakó Patrolos kolléga oldotta meg, lökhárító a lökhárítónak feszült, és szépen betolta a Landy-t a helyére, hogy a következő hétvégén a szombati zárás után csapot papot eldobva felvágtassak hozzá, berakjuk az osztófejet, aztán meglássuk, beindul-e a nagyvérű. S azzal úgy is lett!

Hozzávetőleg a fentiekben közelebbről meg nem nevezett időpontban megjelentem a helyszínen egy csomagtartóra való szerszámmal (a Citroennek ordenáré nagy csomagtartója van), és kora délután, néhány lelkesítő fröccs (élő házi borból természetesen, hiába a falusi élet szépségei) elfogyasztása után nekiláttunk a dolognak. Alapvetően nem egy nagy történet egy gyújtáselosztót beszerelni, egyféleképpen megy bele a helyére, máshogy semmiképpen sem, és két csavar rögzíti a hengerfejhez egy hővédő lemezkével együtt, ami a kipufogócsonktól hivatott védeni a kényes berendezést. Azért nekem sikerült jó egy órát tökölődni vele, mert ahogy kellett volna, úgy nem talált a tengely pöcke a hajtás nútjába, próbáltam fordítva, úgy még annyira se. Kivettem, nézegettem, hogy biztosan ugyanolyan-e mint a régi, de egyformának tűnt, úgyhogy tovább próbálgattam, időnként fejvakargatással, később anyázással és szerszámoknak az ő földhöz baszásával kombinálva. Aztán feladtam. Szintén autószerelők rutinja, ha valami a szentségelésig fajulva nem sikerül, tedd félre, csinálj valami mást, később a helyére fog menni egykettőre. Mit csinálhat a Land Rover függő ilyenkor? Elutazik fejben autonániába, azaz leül a PC elé, megnyitja az ebay brit oldalát, és öreg Landykat nézeget. Természetesen a beparaméterezett keresés könyvjelzők közé van mentve, így viharsebesen rá tudunk pillantani a kínálatra bármikor. Mindig vannak fent finom ritkaságok, néha 101FC, vagy SeriesII Ambulance, de aznap olyan gyöngyszemet dobott ki az e-bay, hogy komolyan elkezdtünk pénzt számolgatni, hogy ezt NAGYON meg kéne venni.

LR5.jpg

Néha előbukkannak ilyen iszonyatos ritkaságok az interneten, mint ez is. 86"-es tengelytávú, tehát az '50-es évek második feléből való SeriesI, háromtengelyes autómentő változat. Akkoriban ezer és egy kis manufaktúra foglalkozott Land Roverek változatos egyedi átépítéseivel, készült belőlük mindenféle, még vasúti sínen járó is (Road Railer), Ez valami hajmeresztő ritka darab, mint kiderült az ebay-en folyó beszélgetésből, két darab ilyen létezett, a Silverstone-i versenypályán ezzel, és a másik ilyennel húzkodták vissza a lerohadt versenyautókat a boxba. Végül valami 2100 fontért kelt el fél órával később a licit végén, nekünk azóta is fáj a szívünk érte.

A gyújtáselosztóval folytatott küzdelmet pedig holnap folytatjuk.

A bejegyzés trackback címe:

https://polisztirol.blog.hu/api/trackback/id/tr713532569

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

biker_kolee 2012.01.10. 09:49:44

Ó, hogyaza.

Azt hittem, ma kiderül a gyújtás-elosztó sztori is.

Fehér Citrom köszöni, jól van?

Rocko- 2012.01.10. 12:14:24

@biker_kolee: ááá, majd holnap, ez csak ilyen agytekervényt megbaszó szópetting volt. :D
süti beállítások módosítása