Két visszatérő probléma van a Citroenen. Az egyik, hogy a rögzítőfék elég halványan fog, de ezt hamarosan orvosoljuk egy komplett rögzítőfék-garnitura cserével (bovdenek mindkét kerékhez, pedál alatti mechanika, stb). A másik pedig, hogy két év alatt nem találtam még olyan gumist, aki normálisan meg tudná csinálni a centrírozást.
Az egyik felrakja rá a kalapálós súlyokat, amiket pikk-pakk elhagy, meg belül mindenhova beleér, és azért hagyja el, a másik olyan szövegeket süketel, hogy nem kell megforgatni a Citroen alufelnijeit, mert azt állva kell centrírozni. A lényeg, hogy eddig minden centrírozás néhány nap után kudarcba fulladt.
Így volt ez most is, alig egy hónapja raktuk fel a téligumikat, az elmúlt héten 110-nél enyhe jobbkanyarban már rendesen rázta a kormányt. 24-én délután, ahogy jöttem Pestre, bekanyarodtam a Szentmihályi úti nonstop gumisműhelyhez, hogy rázzák (érted, RÁZZÁK) gatyába a dolgot.
Miután felpattogtam a csápos emelőre (szervizállásban az XM semennyit sem rugózik), és a dolgozó társaság megjegyezte, hogy igen, hasonlítok Adamre, megtörtént az újabb centrírozás. Ilyenkor mindegyik gumis köpködi az előzőt (akkor is, ha ő maga csinálta, csak már nem emlékszik rá), hogy micsoda tróger munka, túl sok/kevés súly volt rajta, és/vagy rossz helyen, és/vagy az is szarul volt felragasztva, avagy piros (c. Jahno) és ezért ütött. A szokásos litániát meghallgattam most is, fizettem, és leálltam az emelőről. Persze a ritkán használt kézifék a kiengedés után most maradt úgy, kicsit fogott. A Hosszúval történt rövid konzultálás után tiszta volt, 25-én délelőtt vehetem le a kereket, hogy kis kalapáccsal visszakopogtassam a rögzítőfék mechanikáját. Kellemes Karácsonyi Kalapálást.
Neki is álltam ma, bár a nagymamánál elköltött levegőkapkodásig, és dipankrin-után könyörgésbe torkolló karácsonyi ebéd (klásszikus sváb-menü, azaz csirkehúsleves, kacsasült, háromféle rántotthús, többféle köret, savanyúság, kompót, valamint zserbó, pehelykifli és háromféle zserbó) után komoly kihívás volt akár csak ülni is, nemhogy a kerékkel baszkódni, meg hajolgatni, és kerékcsavart lazítani. Szerencsére a Citroenhez nem nagyon kell használni emelőt, az első kerekeket anélkül is le lehet venni. Felemeled az autót felső szervizállásba, az emelési pont alá megfelelő bakot helyezel, majd a hydro-pneumatikus futómű szabályzó-karját alsó szervízállásba húzod. Ezzel az autó leereszti magát, és a felbakolt saroknál a kereket felemeli a levegőből. Természetesen, miután meglazítottad a kerékcsavarokat.
A bal első kerékkel kezdtem, ahol a kerék levétele után azonnal kiderült, hogy nem a kézifék adta az iszonyú hangot, hanem az, hogy az első kerékfordulatnál a súly kikapta a féknyeregből a kis lemezkét, ami aztán alul beszorult, és kissé meggyalázta a felnit. A lemezt kiegyengettem, amennyire tudtam, és visszaraktam a helyére, és elkönyveltem a legrövidebb ideig tartó centrírozott állapotot (gyakorlatilag még a műhely utcájában leszedte a súlyokat a felniről a féknyereg).
A kéziféket azért megmozgattam, visszakalapáltam egy kicsit, aztán áttértem a jobb első kerékhez. Előtte persze az emelési eljárást visszafelé végre kell hajtani, tehát motort beindítjuk (már jó az izzítás, és nem levegősödik a gázolajcső sem, így pöccre indul), felemeljük az autót, bakot kivesszük, és átrakjuk a túloldalra, majd alsó állásba toljuk a futóművet.
Épp kezdtem videózni, hogy lássák a kedves olvasók is, milyen szépen emeli fel a lábát a hasaló rém, amikor olyan történt, ami bennem rejlő úriembert is megbotránkozásra késztette, és arra, hogy ennek hangot is adjon. (vö. "Nabazmeg...")
A Jézuska idén december 25-én küszöbhalált hozott, de ez a legkevésbé sem rontja el a hangulatomat, mert idén karácsonyra olyasmit kaptam, amire egész életemben vágytam, a világ legnagyobb csodája, és valódi angyalok közbenjárása során történhetett meg. :)
Ui: A rohadék Hosszú épp a posztírás közben hívott fel. A szemét 3 percig nem bírt megszólalni, csak vinnyogva röhögött a telefonban. Ezúton is kívánok neki is boldog karácsonyt. :) Ja, valamint ha és amennyiben bárki ismer olyan képességű autógumi-szerelő mestert, aki képes normális, és legfőképp TARTÓS eredményt elérni Citroen XM alufelni centrírozás terén, ne tartsa magában! Mai zenénk pedig stílszerűen a Demolition Racer soundtrackjéről egy kiváló Fear Factory darab. Hallgassátok nagy-nagy szeretettel. :)
Utolsó kommentek